Szatmárnémeti Városi Tanácsának RMDSZ-es tagja az előző hét elején részt vett a magyar közlekedésügyi minisztérium által Siófokon megszervezett három napos Nemzeti Közlekedési Napok 2012 elnevezésű konferencián, ahol a „Léptékek, kapcsok, kapcsolatok Szatmárnémetiből tekintve" című előadássorozaton belül mutatta be Szatmárnémeti közlekedéssel kapcsolatos helyzetét.
Mivel legtöbben a közutakon közlekedünk, nem meglepő, hogy az úthálózat helyzete, problémái és perspektívái jelentették bemutatója magját. Szatmárnémeti közúti problémáinak három forrásaként említette a Szamost, a megnövekedett tranzitforgalmat és azt a tényt, hogy az elmúlt 30 év alatt négyezerről negyvenezerre emelkedett a bejegyzett gépkocsik száma a városban. Mindezek következtében Szatmárnémeti közútjai egyre kevésbé felelnek meg a követelményeknek, amin elsősorban egy körgyűrű segítene.
Az elképzelés nem új, a körgyűrű tervei már a 2000-es évek első felében elkészültek, akkor még a Nyíregyháza - Szatmárnémeti - Nagybánya gyorsforgalmi út részeként. Nits a bemutatóban elmondta, korábbi elképzelések szerint ez a gyorsforgalmi út részét képezné a Helsinki - Kaunas - Odessza útvonalú V. Páneurópai Folyosónak.
Magyarországon autópálya vezet Nyíregyházáig (sőt, hamarosan átadják a Mátészalka közelében véget érő új szakaszt), ám a sztráda Ukrajna felé folytatódik. Ezért az eredeti tervekben szerepelt egy gyorsforgalmi út, amely az országhatárig ért volna. Még nevet is kapott - ez (lesz) az M49-es út. Első szakaszban Ököritófülpösig épült volna meg, aztán onnan a határig. Ám hogy hol érné el a határt, az továbbra is nyitott kérdés. „Jelenleg is komoly politikai harc és lobbi folyik arról, hogy a Szamos északi részén Fehérgyarmatnál vagy a déli részén Csengernél haladjon el az út", mondja Nits.
Ez a kérdés számunkra úgy néz ki, hogy Peténél vagy Óvárinál jöjjön át a határon. „Számunkra az lenne az ideális, ha Óvárinál jönne át az út. Mindez azért, mert információim szerint a várost megkerülő körgyűrű csak ott lesz négy sávos, ahol részét képezi a gyorsforgalmi útnak", jelentette ki a tanácsos.
A legnagyobb gond azonban, hogy az M49-es jelenleg nem szerepel Magyarország prioritásai között...(Érdekességként megjegyeznénk, hogy 1942-ben készült egy terv arról, miként kellene kiépíteni Magyarország autópálya-rendszerét. A Vásárhelyi Boldizsár által készített tervekben a hálózatnak két központja lett volna: Budapest és... Szatmárnémeti!)
Nits bemutatójában szót ejtett arról az uniós támogatással épített, 40 kilométer hosszú, 5,6 millió euróba kerülő kerékpárútról, amely összeköti Szatmárnémetit Fehérgyarmattal. Bemutatta továbbá a megyei tanács hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, amelyek lehetővé tennék egyrészt a városokba való bejutást kerékpárral; másrészt a turisztikai látványosságok megközelítését; harmadrészt pedig az összeköttetést Magyarország és a környező megyék, Szilágy és Máramaros között.
Szó esett a vasúti összeköttetésről is. Ezzel kapcsolatban Nits kifejtette, hogy a XX. század elején Szatmárnémetit vasúti kapcsolta össze Csengerrel és Zajtával is. Az országcsonkítás során Szatmárnémeti a határ túloldalára került, az ország vezetői pedig vigyáztak arra, hogy minél jobban elszakítsák - így a két vasúti kapcsolat is megszűnt. A tanácsos szerint Zajta felé technikailag fel lehetne újítani a hálózatot, ám ennek gazdasági haszna erősen kérdéses.
A vízi közlekedéssel kapcsolatban Nits kiemelte: ugyan a Szamos korábban hajózható volt, ennek visszaállításához stabilizálni kellene az ingadozó vízszintet. Ehhez pedig zsilipekre lenne szükség.
A légi közlekedés kapcsán kiemelte, hogy Nyíregyházának nincs nemzetközi repülőtere. Legközelebb Debrecenben és Szatmárnémetiben van nemzetközi repülőtér. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakói ezért nagy hasznát vehetnék a Szatmárnémeti Nemzetközi Repülőtérnek - amennyiben megfelelő számú járat működne. És ha létezne egy gyorsforgalmi út...